Nomád blog

A turistaútjelzésekről

“Abból kell kiindulni, hogy a turisták, csakúgy mint a helybeliek, nem tudnak a terepen maguktól tájékozódni, gyakran még térképpel sem…”
(Rainer Brämer professzor, a német „Wandern und Natur” kutatócsoport vezetője)

Az útjelzések célja a természetkedvelő kirándulók számára a hazánkban az 1930-as években bevezetett egységes, közérthető jelzésrendszerrel lehetővé tenni a könnyű és biztos tájékozódást, azt, hogy bárki a turistaúthálózattal megfeleltethető térkép/turistakalauz segítségével biztosan elérje úticélját.

Bővebben itt:
Turistautak – jelzések

Összeállította a Magyar Természetbarát Szövetség Turistaút Albizottsága
Berki Zoltán, Dr. Molnár András – 2. (bővített) változat, 2011. január

Fotós oldalak

  1. Akkor folytatom a fotós szériát, megosztok még néhány elérhetőséget ahol szavazni is lehet majd az én fotóimra vagy akár a mások fotóira is:
    1. 500px      Nagyon jó fotók főképp Európából.
    2. Panoramio      A térképen is pozicionált fotóim, de a világ minden részéről vannak fotók!       

Sáfrány = Krókusz…

A minap a facebookon egész jó kis eszmecsere alakult ki arról a képről amit feltöltöttem a “Csodálatos Székelyföld és Erdély” című oldalra. Íme a kép:

Sáfrányok földjén – Románia-Erdélyi szigethegység, 2012.05.01.

Na és hát a kép címe alapján megindult az értekezés, hogy mi is az a krókusz amiből a sáfrány készül, de lehet, hogy valahol ezt kökörcsinnek hívják, vagy éppen kikericsnek…. Na igen. Akkor megpróbálom tudományosan eloszlatni a félreértéseket. A félreértés akár veszélyes is lehet, hiszen amíg az egyik növény a fűszerként is használatos nálunk nem honos ősszel nyíló jóféle sáfrány, addig a másik/kikerics/ meg mérgező!! Íme néhány fotó és hasznos leírás ezekről a növényekről, amik alapján jobban megismerhetjük őket.
A sárányokról-krókuszokról:

Románia-Erdélyi szigethegység, 2012.05.01.

A kikericsről – kikiricsről:
Mivel elsőre valóban hasonlít a krókusz és a kikerics egy gyors összefoglaló a lényegről: Virágai nagyon hasonlítanak a sáfrányra-krókuszra. A legkönnyebben úgy különböztethetjük meg őket, hogy a krókusznak három porzószála van, a kikericsnek pedig hat.

Kikerics

Bővebben: Kikerics – Wikipédia

A kökörcsin:
Hát a kökörcsin meg nem is hasonlít egyikre sem – szerintem.

Kökörcsinek a Bükk hegységből, 2010 március vége
Bővebben: Kökörcsin – Wikipédia

Végezetül ez is jó példa arra, hogy ne osztályozzunk, szelektáljunk felületesen és ne együnk meg minden réten, útszélén termő növényt, bármilyen szép is!!

Kevésbé érzékenyek az allergénekkel szemben, akik nem csak fényképen láttak erdőt

Egyes kutatók a megváltozott -urbanizált- életformánkat okolják az egyre több és több allergiás megbetegedés miatt.
Itt egy cikk az index.hu-ról ezzel a témával kapcsolatban:
A városi élet miatt gyakori az allergia

Egyébként ezt már én is tapasztaltam a környezetemben élőkön…

Romániában márciustól életbe lépett a “piknik”törvény

Romániában márciustól tilos a “vadpiknik” és ezáltal a “vadkemping”!
Részlet a LAPSZEMLE.RO – Székelyföldi lapszemle – 2012.03.18-án kelt számából:
“Szigorú környezetvédelmi előírások betartására kötelezi a szabadban étkező kirándulókat a Romániában életbe lépő piknik törvény.”
  
  Az első tavaszias időjárású hétvége egyben az utolsó is volt, amikor a túlzsúfolt városok lakói még büntetlenül megsüthették a szabadban a “miccset”, a román konyha darált marha- és birkahúskeverékből készült, fűszeres rostonsült-különlegességét. Az erdélyi magyarok is ezen a hétvégén sütöttek utoljára flekkent a szabadban, anélkül, hogy ezzel törvényszegést követtek volna el. Traian Basescu államfő ugyanis pénteken aláírta a pikniktörvényt, amely csak azért nem lépett még hatályba, mert néhány napba telik, amíg megjelenik a hivatalos közlönyben.     A jogszabály szerint ezentúl csak az önkormányzatok által kijelölt és erre a célra kialakított helyeken szabad majd tüzet gyújtani, az autót pedig szintén csak kijelölt helyen szabad leparkolni. A jogszabály külön kitér arra, hogy a “fiziológiai szükségleteket” csak a kijelölt helyeken szabad elvégezni, “személyes higiéniával kapcsolatos termékeket” pedig tilos a folyóvizek 30 méteres körzetében használni. A szabályos piknikezéshez a kifüggesztett menetrendet is be kell tartani, és mindvégig tekintettel kell lenni a többi látogatónak, a környék lakóinak és a vadállatoknak a nyugalmára. Aki ezeket az előírásokat megszegi, 100-tól 3000 lejig (6500-tól 200 ezer forintig) terjedő pénzbírsággal sújtható.     A megfelelő piknikező helyek kialakítására az önkormányzatoknak kell saját költségvetésükből pénzt elkülöníteniük. A törvény azt nem szabályozza, hogy szedhetnek-e belépődíjat a piknikezésre kijelölt térségek gondnokai belépődíjat, viszont egy sor környezet- és tűzvédelmi előírást tartalmaz, amelyek megsértéséért a gondnokok 10 ezertől 50 ezer lejig (650 ezertől 3 millió 250 ezer forintig) terjedő bírságot kockáztatnak.     A pikniktörvény megalkotását élénk érdeklődés és sok kritika kísérte Romániában. A természetvédők szerint tarthatatlan volt már az, hogy az autós “kirándulók” hétvégenként szeméthegyekkel árasztották el az ország erdőit és folyópartjait. Ám ez az időtöltés annyira népszerű Romániában, hogy művelői elvonási tünetektől tartanak és lázadással fenyegetőznek, ha ezentúl nem lesz hely, ahol törvényesen megsüssék a miccset és a flekkent.
Érdemes ezt szem előtt tartani, mielőtt bárki elindul sütögetni – kempingezni!!
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!